A „Könyvtári határidő” pánik

Jó reggelt! Remélem, ti produktívabbak vagytok, mint én, aki épp most kapott egy barátságos, de határozott emlékeztetőt a könyvtártól: 'Tisztelt Olvasó, ma lejár a kölcsönzési határideje 5 kötetre.'

Ismeritek azt a sajátos belső összeomlást, amikor:

• Rájössz, hogy abból az ötből egyet elolvastál, kettőt elkezdtél, kettőt meg konkrétan csak azért hoztál el három hete, mert 'szép volt a borítója'?

• Ott állsz a döntés előtt: rohanj be és add le őket szégyenszemre érintetlenül, vagy próbálj meg egy könyvmaratont tartani ma éjfélig, miközben tudod, hogy holnap is dolgoznod kell?

• Vagy a végső kétségbeesés: elkezded matekozni, hogy a késedelmi díj árából nem jönne-e ki olcsóbban, ha inkább megvennéd a könyveket és soha többé nem mennél a könyvtáros közelébe?

A könyvtárba járás egy optimista sport. Elhozzuk a fél részleget, azt hívén, hogy az időnk végtelen, aztán hétfő reggel pofon vág a valóság és a digitális értesítő.

Ki az közületek, aki még soha, de soha nem fizetett késedelmi díjat? (Vagy csak én vagyok a könyvtárosok rémálma?) Hány könyv vár nálatok éppen 'visszfuvarra' úgy, hogy bele sem lapoztatok?

@DRESCHER GABRIELLA